Üdv, Manami saját birodalmában!

Ezt az oldalt személyes hobbym űzésére terveztem. Ez a hobby az írás.

Mind ezt 13 éves korom óta csinálom és is imádom. Egy Xiaolin Showdown című amerikai rajzfilm sorozat hatására indult az egész, ugyan elég hibás megfogalmazással, helyesírással, (tudom, most sem vagyok mindig profi a dologban; higgyétek el, igyekszem) de rengeteget és szemmel láthatóan fejlődtem.

Iszonyatosan színes képzelőerővel születtem, amit bárhol és bármikor képes vagyok előhívni továbbá, élvezem minden pillanatát. Például a Bleach, D.gray –man, FullMetal Alchemist, Attack on Titan, Fate Zero/Stay Night vagy Aldnoah Zero… egy –egy harci jelenetét teljes átéléssel tudtam fejben, magam elé vetíteni, de ugyan ez a helyzet romantikus, esetleg horror animékkel is. Ennek a képzelő erőnek hála, képes vagyok most írni.

Nagyon sok író arról beszél, művei sokszínűségét, mind annak köszönheti, hogy rengeteget olvasott életében. Nos, én kivétel vagyok, mivel gyerekként gyűlöltem a könyveke, olvasni is nagyon nehezen tudtak rá venni. Nem volt egy kötelező olvasmány, sem amit kiolvastam volna és ezek közül is csak kettő keltette fel az érdeklődésemet: A legyek ura valamint a Romeo és Julia. Szó szerint nem volt egyetlen könyv sem, amit az elejétől a végéig elolvastam és ugyan ez a helyzet a fanficekkel is.

A fanficeknél semmit nem szeretek jobban olvasni, főleg ha szépen megfogalmazott, igényes „megjelenésű”, értelmes és érthető sztoriról van szó. Sajnos a fanficekkel nincs szerencsém, ami érdekelt eddig, azt vagy nem fejezték be, vagy nem volt időm tovább olvasni és, megszűnt az oldal, vagy nem emlékszem már arra mi volt a címe.

Ha hiszitek, ha nem, a saját sztorijaimat sem tudom úgy elolvasni, hogy ne aludjak bele, utána pedig… nagyon nehezemre esik újra neki futni. Tudom, melyik rész miről szól, de vannak elemek, amikre csak akkor emlékszem, amikor visszaolvasom. Vannak bizonyos „kedvenc részeim”, amiket időszakonként újra és újra elolvasok, de az olyankor fordul elő, mikor ihletre van szükségem.

Az írás többféle „ágazatába” belekezdtem már életem során. 13 -15 éves koromig a fantasy - akció volt a menő, amit mindig az adott kedvenc animém/mangám ihletett. Ebben az időben túlságosan nyílt voltam a szexualitás felé is (írásban). Négy One Shotom is született és a fanficeimbe is igen erőteljesen beleszőttem, viszont ez az időszakom nagyon hamar megszűnt.

15 -19 éves koromig nem írtam szinte semmit. Ez az időszak konkrétan a szakmunkás képzőben töltött éveim voltak. Ekkoriban szégyelltem a legjobban azt, hogy én ezzel foglalkozom. Itt az írói korszakomat felváltotta egy rajz korszak, de rajzban is a kopírozás és a felirattervezés. Nagyon kevés művem született ebben az időszakban, egy –kettő elvétve.

19 éves koromban újra neki lendültem a régi kedvenc animéim, crossover fanficeivel. Ekkor 5 - 6 sztoriba belekezdtem, de nem jutottam velük messzire. Ez után 2014 januárjában elkezdtem játszani egy internetes játékkal a Csj –vel. Elkezdtem írogatni magamnak egy kisebb fanficet amit több kisebb módosítással kiraktam az oldal első sztorija ként: Amara Cross címmel.

Mikor már nem volt időm az oldallal foglalkozni nagyon sokáig hagytam ülni a sztorit, míg végül félbe hagytam. Ez után kb. fél évvel újra neki estem egy történetnek, ami a Kamigami no Asobi alapján készült. Sajnos ihlet híján képtelen voltam folytatni és közben belekezdtem a Who we are című kis történetbe.

Itt tartunk jelenleg és szeretnék végre érdemleges műveket is kiadni a kezeim közül.

Nagyon szépen köszönöm mindenkinek, aki figyelemmel követte/követi főhőseink életét. Remélem érdemes volt elolvasnotok ezt a monológot.

Jó szórakozást és további szép napot mindenkinek!