Mikor felkeltem forgott velem a vil�g. R�snyire kinyitottam a szemem �s k�rbe n�ztem. Nem sok mindenre eml�keztem az el�z� est�t illet�en, de az biztos volt �s arra viszont krist�ly tiszt�n, hogy annak a hom�r Kentinnek bemostam egy nagyot, m�g a fognyom�t is �reztem a kezemen.

-         Castiel… Castiel… - hallottam a szobaajt�mon a d�r�mb�l�st. – Told ki a segged te lusta diszn�, arr�l volt sz� seg�tesz �sszetakar�tani. Kapsz �t percet, hogy �sszekapard magad.

-         Fejezd m�’ be ezt az �ktelen rik�csol�st. F�j t�led a fejem… - morogtam, de biztos voltam benne, hogy nem hallotta meg.

Idi�ta n�szem�ly… Ekkor kezdett n�mi eml�kk�p felderengeni. Buli volt… nagy buli… ott volt a str�ber, meg J. I. Joe… meg eml�kszem valami rik�t� haj� d�g�s buksz�ra, na meg erre a l�k�tt n�mberre.

Ez a h�lye l�ny, az iker h�gom, Blair volt. R�gen nagyon j�l kij�tt�nk egym�ssal, de ami�ta kir�gt�k az el�z� k�z�p sulij�b�l, az�ta elviselhetetlen. Viszont �ppen ez�rt, kellett jobban odafigyelnem r�. Sz�pl�ny volt �s ez sok fi�nak felt�nt a k�rny�ken… Igen, azt hiszem, pont ez�rt mostam fel a padl�t azzal a majommal.

Asszem lej�rt az �t perc… Ezt honnan tudtam? A f�ldet renget� trappol�sb�l, ami egyre csak k�zeledett a szob�mhoz. Az ajt� kiv�g�dott �s a k�vetkez� pillanatban jeges v�z borult a nyakamba. �gy ugrottam ki az �gyb�l, mint m�g soha.

-         Norm�lis vagy? – �v�lt�ttem torkom szakadt�b�l.

-         �lt�zz �t �s kifel� a konyh�ba takar�tani… – tette cs�p�re a kez�t.

Idegesen d�nny�gtem, mik�zben cs�p�g�tt r�lam a folyad�k, amit csak a kuty�mnak lenn�k hajland� adni…  

-         Elegem van, hogy �lland�an �n csin�lok mindent. Apa �s anya mindj�rt haza �rnek �s nem kellene tudniuk a balh�dr�l igazam, van? - fenyeget�z�tt l�ngol� tekintettel. – Arr�l volt sz�, hogy titokban tartjuk a bulit, valamint nem lesz balh� meg rendet tesz�nk, mire haza j�nnek.

K�t perc m�lva abba hagyta a vis�toz�st �s magamra hagyott.

-         Bassza meg… - morogtam magamba.

 Rohadt nagy szerencse, hogy az �v legmelegebb id�szak�ban sz�lett�nk �gy, ahogy kinyitottam az ablakot, a forr� leveg� szinte egyb�l megsz�r�tott.

A fejem hasogatott, a r�ka ker�lgetett. Magamra kaptam egy izom p�l�t, meg egy r�vid gaty�t, majd kicaptattam a konyh�ba, ami tele volt az este maradv�nyaival. Blair �pp a perzsasz�nyegb�l pr�b�lta kimosni a bor foltot.

-         Mi a kaja? – v�g�dtam le az asztalhoz.

-         Vad�szos… - pufogta a Nagys�ga.

-         Most ez komoly? – f�rmedtem r�.

-         Ha nem tetszik, takar�t�s ut�n el lehet vonulni a boltba – adta parancsba.

Nagyot s�hajtottam �s elkezdtem �sszeszedni a szemetet. Rendet csin�ltam �s elmosogattam, m�g a h�gom felmosott �s letakar�totta a buli foltokat a falakr�l �s a sz�nyegekb�l. Nagyon zabos volt r�m. Jobban, mint �lltal�ba �s nem tudtam mi is v�ltotta ki ezt.

-         Mi bajod van? – k�rdeztem terasz l�pcs�j�n �lve, mik�zben r� gy�jtottam.

-         Szerinted? – vonta fel flegm�n a szem�ld�k�t.

-         Ha tudn�m, nem k�rdezn�m – f�jtam ki a f�st�t.

-         Musz�j ezt? – fintorogta, legyezgetve maga el�tt a felh�t.

-         Neked meg musz�j mindenbe bele k�tn�d? – vontam fel a szem�ld�k�met. – Most komolyan mi bajod van, menstru�lsz?

-         Nem… - mondta egyszer�en, majd elhallgatott. – Mire volt j� ez a cirkusz? – kelt ki hirtelen mag�b�l. – Mi�rt kellett meg�tn�d Kentint?

Sz�val err�l van sz�… Fintorogva szip�koltam a cigarett�t �s az eget k�mlelve merengtem. Mi�rt is vertem be a k�p�t? Tal�n ki j�rt neki. Ja… kij�rt… M�g most sem �rtem, mi�rt �llt �ssze Lynn, egy ilyen ny�mnyila alakkal. A kis h�lye �lland�an verte mag�t arra, hogy � j�r Lynnel, csak a kis nyomor�k nem tudta, hogy a l�ny k�zben az �n �gyamban kelt fel, szinte minden reggel. Irrit�l�…

-         Nem eml�kszem… - ny�gtem ki hosszas gondolkod�s ut�n.

-         Jellemz� – h�zta el a sz�j�t. – Ki ha �n nem Henric – tette karba kezeit.

-         Castiel… - h�r�gtem. – Tudod j�l, hogy ki nem �llhatom a m�sik nevem.

-         �n meg ki nem �llhatom, amikor az „�n vagyok a fenegyerek” – et j�tszod. Komolyan mi�rt? Mi�rt most jut eszedbe a b�ty�mat j�tszanod?

-         Mert a b�ty�d vagyok.

-         Persze a b�ty�m… Hol volt akkor a b�ty�m, amikor kiv�gtak a sulib�l �s el kellett mondani anyuk�nak, mi�rt t�rt�nt? Hol volt a b�ty�m, amikor t�r�tt l�bbal korh�zba ker�ltem egy �ve? Hol volt a b�ty�m, amikor � miatta egy banda drogos k�cs�g elkapott �s majdnem kiny�rtak? Hol is lehetett? Ja… minden alkalommal, �pp m�lyen a Carter le�nyban volt… Egyetlen egyszer nem volt�l mellettem, amikor sz�ks�gem volt r�d �s most, hogy nincs a dr�ga kis Lynned, most hirtelen fontos lettem. Nem kellesz. Nem kell, hogy „vigy�zok r�d” jelsz�val elvedd minden szabads�gom. Feln�tt n� vagyok, akadj v�gre le r�lam. Hagyj �lni – ord�totta idegesen.

Nem sz�ltam csak n�m�n figyeltem, ahogy idegesen szuszog. Feln�tt n� mi? Egy feln�tt n� nem viselkedik meggondolatlanul. Abban igaza volt, hogy mikor ezek t�rt�ntek, akkor �pp Lynnel voltam, de megb�ntam minden alkalmat. Annak a segg Fredericknek a band�ja meg megkapta mag��t, ami�rt kikezdtek a h�gommal.

M�r lilult a sz�ja, ahogy abba harapva pr�b�lta visszafogni az indulatait. Csak len�z�en v�gig m�rtem �s elsz�vtam az utols� slukkot a cigib�l, majd elnyomtam. Nagy k�nyesen fel�lltam el� l�pve. M�r majdnem azt mondtam sajn�lom, de meggondoltam magam, mikor egy sz� �t�tte meg a f�lem.

-         Gy�l�llek! – ki�ltotta k�nnybe l�badt szemmel.

-         Mi�rt veszekedtek? – hallottuk meg any�nk aggodalmas hangj�t.

-         Szevasztok – d�rm�gtem.

-         Sziasztok – cs�kolta homlokon ap�m a h�gomat, majd kezet fogott velem. – H�t te meg, hogy n�zel ki? Megint valaki m�s bar�tn�j�t akartad leny�lni?  – nevetett.

-         Cassy mi t�rt�nt veled? – s�p�tozott anya. – Te j� �g…

-         Mi�rt mit l�ttok rajtam? – kaptam az arcomhoz �rtetlen�l.

-         Azt az orm�tlan monoklit a jobb szemed k�r�l – magyar�zta ap�m.

-         Blair? – n�ztem h�gomra f�lszemmel, mire � �gy csin�lt mintha semmir�l sem tudna.

Ez volt mindennek a kezdete. Legal�bb is �N nagyon sok�ig ezt hittem…

Miut�n megj�ttek any��k �s �szrevett�k Castiel monoklij�t, mindannyian bement�nk a h�zba. Anya le�polta az idi�ta b�ty�mat, �n meg ap�t faggattam, milyen �tjuk volt. Szerettem, mikor itthon voltak. Ilyenkor Castiel is PR�B�LT norm�lis ember m�dj�ra viselkedni.

Amit mind ketten �lvezt�nk anyu�k munk�j�ba, hogy a k�l�nb�z� orsz�gokb�l, k�l�nb�z� kisebb – nagyobb aj�nd�kokat hoztak nek�nk. Castielnek bor �s alkohol k�l�nlegess�geket, m�g nekem ruh�kat, cip�ket �s kieg�sz�t�ket hoztak.

Ez most sem volt m�sk�pp. A d�lel�tt nagy r�sze a csal�dr�l sz�lt. Anyu �s �n f�zt�nk, a fi�k pedig besz�lgettek.

-          Kicsim nem is mes�lted, mi a helyzet a fi�kkal? – n�zett r�m anyu eb�d k�zben, mire apa idegesen k�sz�r�lni kezdte a tork�t. - Jaj, �desem ne csin�ld ezt. Blair m�r tizenh�t �ves. Castiellel �r�k hosszat besz�lgettek a l�nyokr�l, ha pedig Blairt k�rdezem, az m�r annyira nem tetszik – oktatta anyu aput.

-          H�t, de az teljesen m�s Valerie. Castiel egy feln�tt f�rfi meg tudja mag�t v�deni – hadakozott apa.

-          �pp annak a jel�t l�thatjuk a szeme k�r�l – ny�gtem be a sz�m el� t�ve a kezem.

Castiel gyilkos tekintet�vel vizslatott v�gig. Tudtam, hogy nem fogom magyar�zat n�lk�l meg �szni a monokli sztorij�t, mivel egy�rtelm� volt, hogy nem eml�kszik r�, hogyan is ker�lt a k�p�re.

-          Sz�val? – �rdekl�d�tt anyu izgatottan.

-          Nos, van valaki, aki nagyon helyes, �s ami azt illeti meg h�vott randizni – mondtam f�lig �r� boldog vigyorral.

-          Mi? – ugrott fel Castiel �s apa is az asztalt�l.

-          Fi�k… - sz�l r�juk anyu, mire vissza�ltek. – Mikor lesz a randi?

-          Ami azt illeti m�ra besz�lt�k meg, d�lut�nra. Ugye nem baj? – n�ztem anyura kis kutya szemekkel.

Anya mosolyogva b�logatott. Iszonyatosan boldog voltam, hisz ha anya elengedett valahova, akkor apa sosem sz�lt egy sz�t sem, hi�ba nem tetszett neki a dolog. Anya nyak�ba vetettem magam.

Eb�d ut�n rendbe tett�k a konyh�t, majd mindenki ejt�z�tt kicsit. �n addig elkezdtem k�sz�l�dni. Gyorsan lezuhanyoztam, fogat mostam. �pp a hajamat sz�r�tottam, amikor Castiel berontott az ajt�n �s becsukta maga ut�n.

-          Te h�lye… - sik�tottam el magamat. – Mi a francot keresel itt, h�zz�l kifel�.

-          Mit ord�tasz? – n�zett r�m �rtetlen�l. – Besz�lni akarok veled.

-          J�, majd besz�l�nk, ha elk�sz�ltem, most pedig t�nj innen.

-          Mi bajod van?

-          Az baszki, hogy meztelen vagyok… Menj m�r ki.

-          Nem vagy meztelen, van rajtad t�r�lk�z�. �s egy�bk�nt is a b�ty�d vagyok, nem tudom, mit sz�gyenl�sk�dsz.

-          Azt hogy m�r nem vagyok gyerek. Menj ki a f�rd�b�l vagy sik�tok.

-          M�r �gy is sik�tasz – forgatta a szemeit. – Egy�bk�nt meg nem megyek ki, m�g nem kapok v�laszt a k�rd�seimre.

Nagyon ideges voltam. Hogy lehet valaki ekkora paraszt? Lehet, hogy a rokonom, de hogy n�z ki, hogy r�ront az �pp f�rd� h�g�ra. Felh�bor�t�…

-          Azzal a semmire kell�vel tal�lkozol? – k�rdezte karba t�ve a kezeit �s nekid�lt az ajt�nak, hogy v�letlen�l se tudjak megl�pni.

-          Semmi k�z�d hozz� – f�jtattam.

-          De igen is van k�z�m hozz�. Blair, azt sem tudod ki � �s…

-          Nagyon is tudom ki Kentin.

-          �s azt is tudod mik a sz�nd�kai? – m�regetett. – Biztos vagyok benne, hogy csak kihaszn�l, mert a h�gom vagy.                                                                       -          Ha err�l akarsz papolni, akkor, vonulj ki a f�rd�b�l – kezdtem h�r�gni.

-          Tudni szeretn�m mi t�rt�nt tegnap este – s�hajtotta. – ugyan is nem eml�kszem, hogy olyan �llapotban volt, hogy vissza�ss�n.

-          Mert nem is � �t�tt vissza. Neki azt k�sz�nheted, hogy azzal a monoklival meg�sztad az est�t.

-          Mi�rt is?

-          K�rdezd, meg a bar�taidat, nem �rek r� a nyomoroddal foglalkozni. K�sz�ln�m kell. Tov�bb� �r�ln�k, ha kiengedn�l.

Bossz�san s�hajtozott, majd kiengedett. Tudtam, hogy nem fogja ennyiben hagyni a dolgot. Viszont ez volt a legkisebb probl�ma, amivel foglalkozni akartam, hisz toppon akartam lenni a Kentinnel val� randinkon.

Felvettem egy egyszer� lenge feh�r ruh�t, mell� egy feh�r magas sark� csillog�s szandit, a hajamat pedig, jobb oldalra dobva befontam �s egy feh�r szalaggal bek�t�ttem. Szolidan kisminkeltem magam �s mikor k�sz voltam felkaptam a kedvenc feh�r kist�sk�mat beledobtam a telefonom a p�nzt�rc�mat.

-          Akkor elmenn�k – kopogtam be anyu�khoz.

-          Jaj, kicsim olyan csinos vagy. Igaz Louis? – mosolygott anyu.

-          Nem t�l kih�v� ez az �lt�z�k? – vonta fel a szem�ld�k�t apa.

-          De apu nem is �lt�ztem ki jobban, mint amikor Harperrel tal�lkozok – duzzogtam.

-          J�l van, j�l van. De este nyolcra hozzon haza.

-          Rendben – forgattam a szemeimet, majd elb�cs�ztam.

Az ajt� fel� haladva �szrevettem, ahogy Castiel az ajt�sz�lf�nak d�lve v�rakozik.

-          Cs� – v�gtam oda elhaladva mellette.

-          Ha egy hajad sz�la is meg g�rb�l, kibelezem – f�jtatott a csukl�mat elkapva.

-          �llj m�r le – r�ntottam ki magam a kezei k�z�l. – Nincs kedvem a h�lyes�geidhez. Szia – hagytam fak�pn�l.

Idegesen f�jtattam az �ton. Ut�ltam, hogy Castiel ennyire „kem�nyleg�ny” volt. Tudtam, hogy nincs, tiszt�ba azzal, mennyire vagyok k�pben a Kentinnel val� konfliktus�nak alapj�t illet�en, de jobbnak l�ttam azt, ha ez �gy is marad. Tiszta lappal akartam Kentinnel kezdeni �s nem akartam, hogy a b�ty�m hat�ssal legyen a kapcsolatunkra.

Mikor a parkhoz �rtem megpillantottam �t. Egy �lomba ill� pillanat volt, ahogy a sz�l l�gyan belet�rt rakonc�tlan frizur�j�ba. Csak a nagy lila monoklija tette fur�v� az eg�sz helyzetet.

Irdatlan m�d f�jt az arcom az nap. Harper �s anyu eg�sz nap azt jegelt�k, hogy kicsit jobban �rezzem magam, m�g ap�m csak ingatta a fej�t – Azt hittem a katona suliba megtanultad megv�deni magad – mondogatta. Meg… csak nem hulla r�szegen.

-         �csi ugye nem felejtetted el, hogy mit �g�rt�l tegnap Blairnek? – vetett r�m szugger�l� tekintetet unokan�v�rem.

-         Nem, nem felejtettem el – s�hajtottam.

-         Akkor j�. Nem szeretn�m meghallani azt, hogy megb�ntottad – tette karba kezeit.

Blair nagyon j� csaj volt. Egy olyan igazi bomb�z�. Hossz�, f�nyes, fekete haja volt, ami eg�szem a fenek�ig �rt �s ez�stsz�n�, csillog� szemei, mellb�s�g�r�l nem is besz�lve. Soha nem gondoltam, hogy Castielnek van egy h�ga, de ez nekem pont kap�ra j�tt.

Tudom… Meg�g�rtem Harpernek, hogy nem b�ntom a kis csajt, de t�k�letes alanya volt annak, hogy Castiel visszakapja azt, amit �n szenvedtem Lynn miatt. Mindezek mellett, mint eml�tettem iszonyat d�g�s kis l�ny volt, �s ami a legjobb volt az eg�szben, tot�l bel�m volt esve. Ez a dolog nagyon is a kedvemre tett.

D�lut�n n�gyre besz�lt�k meg Blairrel a tal�lkoz�t. Addigra valami emberi form�t kellett magamb�l �sszehoznom. Eb�d ut�n lezuhanyoztam, majd a szob�mba egy sz�l t�r�lk�z�be cs�p�re tett k�zzel a szekr�nyt b�multam.

-         Most mi�rt nem �lt�zk�dsz? – vonta fel a szem�ld�k�t Harper.

-         Mert fogalmam sincs, hogy mit h�zzak fel…

-         �n azt hittem csak a n�knek vannak ilyen probl�m�ik – vigyorgott.

Enyhe gyilkos tekintettel v�gig m�rtem a k�t�zk�d�t, majd nagyot s�hajtva visszafordultam a ruh�khoz.

-         Szerintem vedd fel azt a szakadt t�rd gaty�t azzal fekete kock�s inggel – magyar�zta az �gyamon elfek�dve.

-         K�sz – mondtam �s m�r kezdtem is �sszeszedni az eml�tett darabokat.

Mikor k�sz voltam vissza mentem Harphoz, aki el�gedetlen arckifejez�ssel ingatta a fej�t.

-         Ne legy�l ennyire hivatalos – l�pett el�m �s kigombolt egy k�t gombot. – �gy m�r j� is.

-         K�szi, Harper – mosolyodtam el. – J�v�k neked egy fagyival.

-         N�gy gomb�c. Csoki, z�ldalma, van�lia �s eper.

-         Egyr�l volt sz� – akadtam ki.

-         Ez egy fagyi, egy t�lcs�rbe, n�gy gomb�c – magyar�zta kaj�n mosollyal.

-         J� akkor citrom, rum, m�lna �s joghurt.

-         Nem – sik�totta le a hajam. – Csoki, z�ldalma, van�lia �s eper.

Megsimogattam a fej�t, majd zsebre tettem a p�nzt�rc�mat �s indultam is a parkba. Negyven fok meleg volt, de a j�l esett a n�hai szell�, f�leg a m�snapos fejemnek.

Mikor oda�rtem a tal�lkoz� helysz�n�re nem l�ttam m�g sehol, ez�rt le�ltem egy padra �s v�rtam a csod�t. Tal�n k�t - h�rom percet v�rhattam, mire a kisasszony megjelent.

Ez alkalommal nem a d�g�s csajt lehetett l�tni, hanem a t�nd�ri fiatal l�nyt. Amikor messzir�l integetni kezdett m�g a sz�m is t�tva maradt. Nagyon j� st�lus �rz�ke volt. B�rgy� vigyorral visszaintegettem, majd �sszekaparva magam fel�lltam �s elindultam az ir�ny�ba.

-         Szia – k�sz�nt�tt kiss� sz�gyenl�sen.

-         Szia – mondtam �s nyomtam egy cs�kot az arc�ra. Hirtelen zavar�ban azt sem tudta mit mondjon. - Nos, arra gondoltam elmehetn�nk ide a cukr�szd�ba. Persze, ha neked j�?

-         Persze, hogy j� – v�gta r� izgatottan.

Tartottam neki a karomat mire � bel�m karolt. A szell� l�gyan kapott id�nk�nt a haj�ba. Mes�be ill� jelenet volt. Elk�peszt� m�don ragyogott �s boldognak l�tszott. Mintha m�r �vek �ta, erre a pillanatra v�rna. Teljesen �mulatba ejtett.

-         A b�ty�d tud r�la, hol vagy? – k�rdeztem meg az agg�d� pasit j�tszva.

-         Igen, de haza j�ttek a sz�leim, �gy most nem tehet semmit. Anyu elengedett, de apa k�z�lte, hogy nyolcra „haza kell vinned” – magyar�zta kiss� dr�maian el�adva mag�t.

-         �rtem. Akkor nyolcra haza k�s�rlek – simogattam meg a m�sik kezemmel az arc�t.

-         Ez aranyos t�led – mondta szel�den. – Tudod a b�ty�m teljesen m�s embernek l�t t�ged – mondta kiss� keser�en.

-         K�rlek Blair. Ne hallgass r�. Volt k�zt�nk egy kisebb konfliktus �s most azt... – �lltunk, meg m�g kezdtem hadakozni.

-         Ne agg�dj. T�l j�l ismerem a b�ty�mat. Tudod, k�zt�nk is volt sok vita. Egy l�ny miatt sok mindenbe bele keveredett �s ez mivel a tes�ja vagyok r�m is kihatott – mondta lehajtott fejjel.

Ahogy ez mondta m�r – m�r kezdtem sajn�lni.

-         De nem is l�nyeg – kapta fel h�rtelen a fej�t. – Ne a b�ty�mr�l besz�lj�nk, hisz � mindkett�nknek sok bossz�s�got okozott – mosolyodott el.

-         Igazad van, nem ez�rt vagyunk itt – nevettem el magam.

-         �lljunk meg egy kicsit – mondta �s elt�volodva t�lem turk�lni kezdett a t�sk�j�ba. – �lj csak le oda – mutatott k�zben egy padra.

-         Mit csin�lsz? – n�ztem r� k�rd�n.

-         Nem vetted �szre hogy, hogy n�znek r�d az emberek? – �lt mell�m egy kis k�z kr�mszer� valamit �s egy pamacsot el�kapva. – Szerintem Harper direkt akart kitolni veled – magyar�zta �s m�r kenegetni kezdte az arcom.

Id�k�zben meg is feledkeztem a monoklimr�l. Blairnek igaza volt Harper sz�nd�kosan nem t�ntette el, hisz mindig is az volt a jelszava „nem kell, hogy minden t�k�letes legyen”. Csendben t�rtem, ahogy Blair �vatosan pamacsolta az arcom. �gy t�nt tetszik neki, hogy gondoskodhat r�lam.

-         K�sz is vagy – mondta �s egy kis t�kr�t adott a kezembe.

-         Szuper. Elk�peszt� vagy – n�zegettem, ahogy teljesen siker�lt neki elt�ntetni az este maradv�nyait.

-         A sz�n�sz szakon, ezt is tan�tj�k a l�nyoknak – mondta b�josan feln�zve r�m.

Ez ut�n tov�bb is indultunk. A park bej�rat�t�l sz�z m�terre volt a cukr�szda ahov� be�lt�nk. A kis csaj l�that�an j�l ismerte a pinc�r sr�cot, aki felt�n�en udvarolt neki, nem is zavartatva mag�t, hogy a l�ny velem randizik. Meglepett viszont, hogy Blair ennek tudat�ban k�z�lte a sr�ccal, hogy velem j�tt �s velem is megy el innen.

-         Neked azt�n vannak rajong�id – mondtam miut�n a sr�c lel�pett.

-         Akadnak – mondta f�jdalmas arckifejez�ssel. – De nem vel�k fogok foglalkozni ha, randizok valakivel.

-         Meglep, mert m�s l�nyok nem zavartatj�k magukat – mondtam keser� mosollyal mikor eszembe jutott, hogy Lynn annak idej�n belement ilyen j�t�kokba, mikor ugyan �gy ott �ltem vele szemben.

-         Nos, �n nem m�s l�ny vagyok – vonta meg v�ll�t egyszer�en.

-         Ennek �r�l�k.

Nem sok�ra kihozta a rendel�st a pinc�r. Blair is �s �n is egy h�romgomb�cos fagyi kelyhet k�rt�nk. �n egy col�t ittam, m�g � egy tonikot citrommal. K�rdezgettem sok mindenr�l. Rengeteget tudott besz�lni. Nem b�ntam, mert j�l esett Lynn ut�n, hogy van egy l�ny, aki velem foglalkozik. � is sok mindenr�l k�rdezgetett. T�bbsz�r is eml�t�sre ker�lt Lynn, b�r a nev�t sosem mondtam ki, � m�g sem k�rdezgetett r�la.

Amit fur�llottam benne, hogy sz�nd�kosan Castiel sz�m�ra ciki sztorikat is mes�lt r�la, a saj�t h�ga. Blair nagyon j� arc l�ny volt, mindezek mellett �let vid�m �s kedves. Nagyon j�l s�lt el a randink, j�l �reztem magam. M�g elment�nk a parkba s�t�lni majd h�romnegyed nyolc k�rny�k�n elk�s�rtem haza. Az �desanyja nagyon kedves volt �s megk�sz�nte, hogy haza k�s�rtem a kis l�ny�t. Blair b�cs�k�nt a sz�mra nyomott egy puszit majd elt�nt a lak�sba.

 Haza �rve el�gedetten d�ltem el az �gyamon. Nem tudtam kiverni a fejemb�l azt a pillanatot, amikor megjelent �s azt sem, ahogy lekoptatta azt a sr�cot csak miattam. Mosolyogva fordultam az oldalamra becsuktam a szemem, hogy t�ltekezzek ezekkel az eml�kekkel, mikor megcs�rrent a tel�m. Blair irt messengeren; „Holnap tengerpart? Lenne hozz� kedved? Hozhatod Harpot is”. Elmosolyodtam majd v�laszoltam az �zenetre azt�n pedig bealudtam.