|
.gif)
Halihó, Mindenki! ÉLEK MÉG!
Sajnos nem sok időm van gép elé ülni, ezért mostanában nem jelentkeztem. Na jó, hazudok, igazából energiám nem volt gép elé ülni, közel egy hónapja nem nyitottam ki a laptopom, ha valamit intéztem azt általában tabletről vagy telefonról tettem. Egyszer „nem olyan rég” volt egy fél órám és változtattam desinget, de erőm leülni és meg fogalmazni bármit is, nem igazán volt. Most eljött a négy napos hétvége és az itthoni teendőim közévettem az oldallal való foglalkozást is.
Fel is léptem és sajnálattal vettem észre egy olyan dolgot, amin hónapokkal ezelőtt már egyszer átestem. Az oldalról az összes általam felrakott/ szerkesztett kép eltűnt. Az oldal, amit tárhelynek használtam megszűnt… ÚJBÓL. Köszönöm internet!
A lényeg, hogy elhatároztam magam és saját kézbe veszem az oldalon lévő képek tárolását és egy régebbi nem használt oldalamra töltöttem fel. Igyekszem rendbe szedni az oldalt és visszatérni ahhoz, hogy befejezzem a már elkezdett projektjeimet. Sajnos azt nem ígérem, hogy minden Csj –s és Mystic – es fanficemet, amit terveztem be is valósítom.
Igazából, a Csj sajnos, – illetve nem sajnos, hisz elvégre hónapok múlva, már huszonöt leszek – már rég nem zár a bűvkörébe. A telefonomon az aplikáció még meg van, sőt a gépen is el vannak még mentve a dolgok rá, de nincs lelki erőm belépni és lejátszani az epizódokat vagy az aktuális eventeket. A Mystic – be, azért még belépegetek homokórákat gyűjtve, de a kezdetleges lángol már itt is alább hagyott.
Azokat a történeteket (I will not give my Sister, I hate Castiel és Fairy in the Darkness) még minden képen be szeretném fejezni. Régen rossz szokásom volt félben hagyni a fanficeket, de igyekszem leszokni róla.
Őszinte leszek veletek, egy ideje már úgy érzem, nem találom a helyem a világban és ez az éltem minden területére kihat. Kihat a munkámra, az itthoni dolgokra, a hobbimra, egy szóval MINDENRE. Az utóbbi időkben sokat gondolkodtam. Rájöttem, hogy gyűlölök gyárban dolgozni, de emberek közé sem akarok menni, kaptam a jó modorból eleget, amit ez az élőlény faj tud produkálni. Persze, mondhatnám, hogy a szüleimnek igaza volt… - Tanulni kellett volna – de ez sem hat meg annyira, hogy visszaüljek és befejezzem az érettségit. Jó, nem mondom, hogy nem gondolkoztam el rajta, de a kitartásom… nos, eddig nem volt a legmegfelelőbb, és ami azt illeti három évet bepótolni, piszok nehéz.
Egy szó, mint száz nem sok minden köt le a világban és így elég nehéz érvényesülni. Viszont egy dologra rájöttem, meg kell találnom az életemben azt a biztos pontot, ami mindig foglalkoztat, ami mindig érdekel és ez nem más, mint az írás. Az agyam mindig kattog, evésközben, olvasás közben, alvás közben, munka közben, séta vagy utazás közben. Szegény legjobb barátnőmet a nap minden szakaszában ezzel szekálom. Annyiszor mondta már – Ne gondolkozz rajta annyit. Pihenj kicsit, túl sokat rágódsz, rajta azért nem jönnek az ötletek – igaza is volt és nem is. Néha tényleg sok, de hiába mondom magamnak – Elég, állj le! – az agyam képtelen rá.
Harmincegyedikén lesz egy éve, hogy komolyan rávettem magam az olvasásra, - PERSZE, KINEK A HATÁSÁRA? NA, KIÉRE? - a barátnőm hatására. Mindig szekálom, hogy az ő hibája. Cassandra Clare Éjfél kisasszonya olyan hatással volt rám, hogy mint már mutattam, megvettem az előző két sorozatát és alig várom a harmadik könyv kijövetelét. Ötleteim voltak fanficekre a könyvhöz, amiket elvetetettem, mert hát nem vagyok rá annyira büszke, mint amilyen jó ötletnek is tűnt. Márciusban viszont elkapott a hév. Megnéztem a Devilman Crybaby című animét, ami szintén nagy hatással volt rám.
Elhatároztam hát, írok egy teljesen saját történetet, amit, ha úgy alakul lehet, megpróbálok kiadni. Sok ötletem volt, de cseppet sem kidolgozottak. Időközben leálltam minden írással, de az agyam még mindig gyártotta a meg nem született ötleteket. Pár hónapja újra neki ültem a sztorinak és átgondoltam. Tényleg saját világot akarok létre hozni, ami ugye nem egyszerű, de nem is lehetetlen. Lassan haladok ezzel a sztorival, de nem bánom. Végre egy rendesen kidolgozott történetet akarok teremteni, amit nem félek kiadni a kezemből.
Pár hete iszonyatos depresszió kapott el, világgyűlölet és üresség, tehetetlenség érzés. Akkor mondtam az magamnak – Most már tényleg elég! Nem lehet céltalanul élni, az nem élet - ezért eldöntöttem, kezdeni karok magammal valamit, és mint mondtam a világon az egyetlen dolog, ami érdekel, egy új saját világ megteremtése, ÍRNI AKAROK! Azóta keményen dolgozok a dolgom (persze magamhoz mérten) és igyekszem kidolgozni a saját Fantasy világomat. Sok ötletem van, már csak a sok kicsiből egy nagy egészet kell, alkossak. Ezen fáradozok. Persze, ígérem, nem felejtkezem el az oldalon futó történetekről sem. Tudom az ígéreteimmel tele a padlás, de végre a változás útjára akarok lépni és kitartó akarok lenni.
Kicsit hosszúra sikeredett ez a beszámoló, ne haragudjatok meg érte, de mint látjátok volt pár hónapom rá, hogy ez összegyűljön. Mindenestre egy kis Halloweenes témával kedveskednék az oldalnak. Köszönöm, hogy végig olvastátok.
Kellemes estét kívánok mindenkinek. Lis Lackwood
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
…
